Egymásra néztünk, majd a pálinkás üveg óraállására, és azt mondtuk: "uh..."
Aztán Szilárd megérkezett egy hölggyel (megint: "uh...").
Pár hét múlva kaptunk egy emailt, hogy a beszélgetést nem csak a Kodolányi főiskola rádiója játszotta le, hanem az anyagot átvette a Vörösmarty rádió is.
Erre már nem is mondtunk semmit.
Csak csodálkoztunk: biztos, hogy velünk készült az interjú?