Fél óra beszélgetés, 4 szám... és a hosszú út

A stúdió egy viszonylag tágas szerkesztőségi részlegből nyílt. A szerkesztőségbe pedig egy csigalépcső vezetett le a budai oldal egyik kis dombjára épült rádió épületében. Szokatlan volt egyből lefelé haladni rajta. Főként Tibinek, aki mégis csak inkább a "felfelé" irányhoz van szokva, bár kétségtelenül érdekes lenne, ha híres templomunkban kivételes módon az orgona nem fent, hanem valamiféle pincében lenne. Szóval a csigalépcső. A beszélgetés alatt többször kiderült rólunk, hogy nem mostanában kezdtük az álmodozást. Szinte még mi magunk is meglepődtünk, amikor a 10 éve íródott számokkal kapcsolatban a tízes számot kimondtuk. Az ember normális körülmények között nem gondolkodik ilyesmin. És hát igen, tíz év alatt jutott el pl. a Medve egy országos sugárzású rádióhoz. Kalácska Gábor szerint (rendkívül korrekt, nem túl kedves, nem túl kimért, nem túl laza, nem nárcisztikus, egyszóval professzionális, sőt ennél is több: emberi riporter) szerint az adást kb. 80 ezren hallgatták. Persze, előttünk csak egy-egy mikrofon volt. Vagyis összesen kettő. A terefere pillanatok alatt véget ért. Mi még persze maradtunk volna, mondván, vegyük újra, vágjuk meg a nyilatkozatokat, de a riporter szerint erre a legkevésbé sem volt szükség. Aztán legnagyobb örömünkre Kalácska Gábor adásban és adáson kívül egyaránt felajánlotta, hogy az új számainkat is hozzuk el áprilisban. Ezt aligha fogjuk kihagyni.
Hazafelé a kocsiban (a sűrű ködtől mindössze három csíknyi mégis mintegy "országos" kilátásokkal) jobban izgultunk a műsor kezdetekor, mint a stúdióban. Aztán persze telefonok, e-mailek.
Köszönjük mindenkinek, aki meghallgatott bennünket, vagy aki esetleg az alábbi linken fogja újrahallgatni a beszélgetést:

http://www.neofm.hu/index.php?ezaz=20_4_699